Page 78 - vol2
P. 78

A bizonyítás érdekében vegyük észre, hogy a Viéte-féle összefüggések
                                                                       +
            értelmében a  z = r egyenlet gyökeire igaz, hogy  z + z + ... z n− 1  = 0 ,
                           n
                               n
                                                              0
                                                                  1
                     1
                    n−
            vagyis   r    cos  2k    i +  sin  2k       =  0 , ezért
                    k= 0      n          n 
               n −  1 cos 2k   =    n −  1 sin  2k   =  0 (4).
             k=  0   n    k=  0  n
                           n− 1
            Ugyancsak a       z z = 0 Viéte-féle összefüggés alapján, mivel
                                i
                                  j
                             
                            
                          
                          0 i j n
             n−
                                            n−
              1  z =  0, ezért az is igaz, hogy   1  z = 0 , ahonnan
                                                2
                                                k
                 k
             k= 0                           k= 0
             n− 1    2k       2k         n− 1  (2k +  1)    (2k +  1) 
                 cos 2  −  sin 2     =  0 és   sin        cos        =  0
             k= 0     n          n         k= 0      n            n
            (5). A sin t +  2  cos t =  2  1 alapképlet szerint az (5)-ből adódik, hogy
               n −  1     1 sin 2  (2k +  1)       =    n −  1 sin 2  (2k +  1)   , így
                  −
             k=  0        n      k=  0     n
               n −  1 sin 2  (2k +  1)   =    n −  1 cos 2  (2k +  1)   =  1 n .
             k=  0     n      k=  0      n      2
            Továbbá
             A =   n −  1 cos 2  2k +      =  n −  1  cos  cos 2k − sin   sin  2k  2  =
                        
                                        
                                                                      
                 k=  0    n    n   k=  0   n     n       n      n 
             1   n  sin 2    +  cos 2      =  1  n (6). Teljesen hasonlóan látható be, hogy
             2      n       n     2
                1  . Úgyszintén a  sin(p q+
                                          =
                                                         q
                                               p
             B =  n                      ) sin cosq + sin cos p és
                2
                      =
                  +
                           p
             cos(p q ) cos cosq −  sin sin p  képleteket alkalmazva a
                                      q
                 2 k      
             p =     , q =    értékekre, a C= 0 azonnal adódik.
                  n        n
                   Ezután, a D, E, F értékeinek a meghatározásánál a (4) összefüggés
            mellett a ctgt = cos :sint  és 1 ctg t+  2  =  1:sin t  képleteket is használjuk,
                                                        2
                               t
                                           ,
            miszerint a (2)-ből beírva az  a c  értékeit azonnal adódnak a következő
                                          k
                                             k
            relációk:

                                               78
   73   74   75   76   77   78   79   80   81   82   83