Page 16 - vol2
P. 16

Megoldás:  Tehát  a  szóban  forgó  ABC  háromszög  A
            szöge   nagyságú,  és  BC  oldala  a  nagyságú,  adott
            szakasz. Ezek szerint az A pont egy olyan körön változik,
            amelyben a BC egy húr, és az A csúcs a körön van, 
            nagyságú  kerületi  szög.  A  szinusz  tétel  alapján
               a  =   b   =   c   =                a
             sin   sin B   sin C  2R .  Mivel   sin állandó,
            ezért  az  R  is  állandó.  Továbbá  b =  2 sin , c =  R  B  2 sinC   ahonnan  kapjuk,
                                                            R
                                                    +
                                                             −
                                                  B C      B C
            hogy b c+ =  2 (sin B + sin ) =  4 sin     cos       =
                                      C
                          R
                                            R
                                                    2        2
                              −
                            B C
                     
             =  4 cos  c os        4 cos   =  állandó
                R
                                     R
                              2
                                                              −
                                                 −
                                                B C         B C
            Egyenlőség csak akkor áll fenn, ha  osc   = 1        =  0   B =  C
                                                  2           2
            vagyis az ABC háromszög egyenlő szárú.
                4.  példa: Egy téglalap oldalai 12cm illetve 9cm hosszúak. Bizonyítsuk be,
                    hogy a téglalapba írható négyszögek kerülete legalább 30cm!
            Megoldás:  A  téglalapba  egy  tetszőleges
            MNPQ négyszöget írunk. Vegyük észre, hogy
            ez  egyre  kisebb  méretű,  ahogy  két  oldala  a
            négyzet  egyik  átlója  felé  közeledik.  Ezen
            közeledéskor  (lásd  az  ábrát)  az  MNPQ
            négyszög két oldala a 0 felé közeledik, másik
            kettő pedig a téglalap átlója felé tart. Végső
            állapotban megkapjuk a degenerált négyszöget, amelyiknek két oldala az MQ és
            NP éppen 0-val egyenlő, az MN és PQ oldalai pedig a téglalap átlójával, ami
            éppen 15 cm. Ezek szerint a minimális kerület 2×15=30 cm.
            A téglalapba egy tetszőleges MNPQ négyszöget írunk. Vegyük észre, hogy ez
            egyre kisebb méretű, ahogy két oldala a négyzet egyik átlója felé közeledik. Ezen
            közeledéskor (lásd az ábrát) az MNPQ négyszög két oldala a 0 felé közeledik,
            másik  kettő  pedig  a  téglalap  átlója  felé  tart.  Végső  állapotban  megkapjuk  a
            degenerált négyszöget, amelyiknek két oldala az MQ és NP éppen 0-val egyenlő,
            az MN és PQ oldalai pedig a téglalap átlójával, ami éppen 15 cm. Ezek szerint a
            minimális kerület 2×15=30 cm.







                                               16
   11   12   13   14   15   16   17   18   19   20   21