Page 88 - vol2
P. 88

fociznak, 16-an nem jégkorongoznak, 12-en pedig nem kosárlabdáznak.
            Tudjuk  még,  hogy  10-en  fociznak,  de  nem  kosaraznak,  11-en  pedig
            kézilabdáznak, de ők sem kosaraznak. Hányan, és milyen összetételben
            űznek két-két sportágat?
            Megoldás:  A  feltevésből  azt  kapjuk,
            hogy 24 – 9 = 15-en kézilabdáznak, 24
            – 11 = 13-an fociznak, 24 – 16 = 8-an
            jégkorongoznak, 24 – 12 = 12-en pedig
            kosárlabdáznak.  Mivel  15  +  13  +  8  +
            12  =  48,  és  ez  az  összes  tanulók
            számának a 2-szerese, következik, hogy
            mindenki pontosan két sportágban vesz
            részt,  mert  senki  sem  szerepel  2-nél
            több  sportágban.  Az  ábrán  látható
            halmazok az egyes sportágakban szereplő tanulókat jelölik, a betűk pedig
            a  két-két  sportágat  űzők  számát  jelentik,  a  következőképpen:
            a  –  kézilabda-foci;  b  –  kézilabda-jégkorong;  c  –  foci-jégkorong;
            d – kézilabda-kosárlabda; e – jégkorong-kosárlabda; f – foci-kosárlabda.
              +
             a b d =  15 (1),  a c+ +  f = 13  (2),  b c e+ + =   (3),  d e +  f = 12  (4),
                                                                    +
                 +
                                                          8
             a c =  10 (5),  a b =  11 (6). Az 1. és 6. egyenlőségből azt kapjuk, hogy d
                            +
              +
            = 4, a 2. és 5. alapján f = 3, a 4. alapján e = 5. De 12-en nem kosaraznak,
            tehát a + b + c = 12, de a + c = 10  b = 2, a = 9 és c = 1.
                                      
            12. feladat: Ha  n =  2  3 5  , akkor határozzuk meg a  ( )n  -net, az
                                        7
                                10
                                    11
            n-nél kisebb és n-nel relatív prím számoknak a számát.
            Megoldás: Legyenek rendre
             A = k  N k   , n k   2  ,  B = k  N k   , n k   3 , C = k  N k   , n k   5 .
                        n        n       n            n            n            n
            Tehát  A =     ,  B =  ,  C =  ,  A  B =   ,  B   C =  ,  C   A =
                        2        3       5            6           15            10
                             n
            és  A     C =     . A logikai szita alapján:  ( )n  = n −  A  C =
                    B
                                                                       B
                             30
             =  n − ( A +  B +  C ) ( A B +  B  C +  C  A ) −  A  C =
                               +
                                                                  B
                n   n   n  n    n   n    n        1   1 1    1   1    1   1 
             n −  −   −  +   +    +   −    = n   1− − − + +        +    −     =
                2   3   5  6 10 15 30             2   3 5    6 10 15 30 
                   1    1    1 
             =  n  1−   1−   1−    .
                   2    3    5 



                                               88
   83   84   85   86   87   88   89   90   91   92   93