Page 120 - vol2
P. 120

2
             r,r r  R  esetén. Sőt mi több igazolgató, hogy f és g bijektív függvények,
               1 2
                                                                   2
                                                                                 2
            így hát ezek úgynevezett izomorfizmusok a (V ,+) és ( R ,+) illetve ( R ,+)
                                                         0
            és  (C,+)  kétdimenziós  vektorterek  között.  Ezek  alapján  tehát  a  három
                                                            2
            vektortér egymással izomorf, vagyis (V ,+)   ( R ,+)   (C,+).
                                                  0
            Vajon  mit  is  jelent  ez,  a  gyakorlatban?  Mielőtt  direkt  válaszolnánk,
            világítsunk rá a következőkre:
                Az algebra egyik fontos feladata, az izomorf invariánsok vizsgálata. Ha
            algebrai struktúrák valamely halmazát (osztályát) tekintjük, akkor ebben a
            halmazban az  izomorfizmus nyilván relációt létesít , amely :
            -  Reflexív: mivel az identikus leképezés izomorfizmus
            -  Szimmetrikus:  hiszen  izomorf  leképezések  létezik  inverze,  és  az  is
                izomorfizmus.
            -  Tranzitív: mert izomorfizmusok szorzata is izomorfizmus.
            Ezek  szerint  a  struktúrák  tekintett  halmazán  az  izomorfizmus  egy
            ekvivalencia relációt határoz meg s ezt izomorfiának nevezzük.
                Az izomorfia - mint ekvivalencia reláció – a struktúrák halmazának egy
            osztályát határozza meg. Egy ekvivalencia osztályba az egymással izomorf
            struktúrák tartoznak. Ezek az úgynevezett izomorfia osztályok
            Absztrakt algebrai szempontból az egy izomorfia osztályba tartozó algebrai
            struktúrákat  nem  tekintjük  különbözőknek.  Ez  az  IZOMORFIAELV,
            amelyet először E. Seinitz mondott ki, testelméleti vizsgálatai során 1912-
            ben. Absztrakt  algebrai  struktúrának nevezünk egy izomorfia osztályt.  A
            konkrét  algebrai  struktúra  pedig  egy  izomorfia  osztálynak  valamely
            reprezentánsa. Ilyen esetben ugyanazon osztály két reprezentánsa ugyanazt
            jelenti,  fejezi  ki  csupán  „nyelvi  adaptációra”,  átírásra  van  szükség.
            Esetünkben     tehát,   ha   egy   vektoriális   összefüggésben   pontok
            helyzetvektorain  kívül  csak  összeadás,  kivonás  és  skalárral  való  szorzás
            szerepel,  akkor  az  formálisan  átírható  komplex  számokra,  vagy
            koordinátákra.  Tehát  a  mintafeladat  három  megoldása  csak  nyelvileg
            különböznek  egymástól,  csak  az  elnevezésük  más:  az  egyik
            vektorgeometria,  a  másik  komplex  számos,  a  harmadik  pedig  analitikus
            geometriai  megoldás.  Az  analógia  szempontjából  az  izomorfiákat  Pólya
            György tisztázott analógiáknak nevezi. Tehát tisztázott analógia áll fenn a
            vektoriális, az affixumos és a koordinátákkal való megoldások között, és
            ennek oka, éppen a három vektortér izomorfizmusából adódik.
                   Egyébként az előbbiekben bizonyított három vektortér izomorfiáját
            illetően,  bizonyítható  a  következő,  általánosabb  érvényű  eredmény  is:




                                               120
   115   116   117   118   119   120   121   122   123   124   125