Page 117 - vol2
P. 117

,
                (2) Az ABD háromszögben  (G x y   G )  súlypont, ezért
                                               G
                         x +  x +  x          y +  y +  y
                    x =   A    B   D   és  y =  A   B   D
                     G                    G
                              3                    3
                (3) A  BCD  háromszögben  I  beleírt  kör  középpontja  (szögfelezők
                    metszéspontja) és BC=2, CD=4, DB=3, ezért
                                       
                                                 
                          BC x +   CD x +    BD x      2x +  4x +  3x
                              
                      x =       D         B        C  =   D     B    C  =
                      I
                                                             +
                                                                +
                               BC +  CD +  BD              2 4 3
                      2x +  4x +  3x    4     3     2
                    =   D     B     C  =  x +   x +   x .
                              +
                           +
                          2 4 3         9  B  9  C  9  D
                                4      3     2
                Hasonlóan  y =    y +   y +    y .
                             I
                                9  B  9  C   9  D
                (4) Az M pont a BC szakaszon a C csúcshoz közelebb eső harmadoló
                                    x +  2x    1     2            1      2
                    pont, ezért  x =  B    C  =  x +   x  és  y =   y +    y
                                M
                                       +
                                      1 2      3  B  3  C     M    3  B  3  C
                (5) Ahhoz, hogy  G,  I, M pontok  kollineárisak legyenek elegendő, ha
                    létezik olyan   valós szám amelyre
                     x +   x     1                            1        
                x =   G 1  M  =  1  x +   + 1 x  illetve  y =  I  1   +  y +  G    +  1  y
                 I
                                                M
                                       G
                                                                              M
                        +
                                  +
                                                                                ,
                                                       ,
                (6) Ha  az  (1)  és  (2)  alapján  az  G (x y G ) -be  beírjuk  az  A (x y A )
                                                                               A
                                                      G
                    koordinátáit, akkor azt kapjuk, hogy
                         2     2      1                2     2      1
                    x =    x +   x −   x  illetve  y =   y +   y −    y .
                     G
                         3  B  3  D   3  C         G   3  B  3  D   3  C
                                                               )
                (7)  Ha  most  a  (6)-ban  a  G (x y G ) ,  ( ,I x y , M (x M , y M )   helyére
                                                 ,
                                                G
                                                              I
                                                           I
                beírjuk a (3), (4), (6) eredménye alapján kifejezett koordinátákat, rövid
                                                                         =
                számolásokkal  adódik,  hogy  ( −     2)(x − 3x +  2 ) 0  illetve
                                                                     x
                                                                C
                                                                      D
                                                           B
                ( − 2)(y − 3y +  2y D ) 0  ahonnan   = .  Tehát  létezik  a  kért  
                                       =
                                                         2
                         B
                              C
                valós szám. Ez tehát még azt is elárulja, hogy amellett, hogy G, I, M
                kollineárisak, még a GI:IM=2:1 arány is fennáll.
                       Belátható,  hogy  a  három  megoldás  nagyon  nagy  mértékben
            hasonlít  egymáshoz.  Természetesen  merül  fel  a  kérdés,  hogy  ennek  mi
            lehet  az  oka?  Vegyük  észre,  hogy  a  három  megoldás  során  rendre  a
            vektorok  halmazán,  a  komplex  számok  halmazán,  majd  az  R×R  valós
            számsíkban  dolgoztunk.  Vizsgáljuk  meg  részletesebben  ezt  a  három
            halmazt, úgymond struktúrát!
                                               117
   112   113   114   115   116   117   118   119   120   121   122