Page 133 - vol1
P. 133

zárójelek             szorzását            felírhatjuk,           hogy:
              ( x x + 1)(x + 2)(x + 3) =  (x x + 3)  (x  + 1)(x + 2)  ( x=  2  + 3x ) ( x  2  + 3x +  ) 2 .

            Most, ha bevezetjük az  y =  x +  2  3x változócserét, akkor azonnal adódik,
            hogy
              ( x x+ 1)(x+ 2)(x+ 3) 2 =  ( y y + 2) 1 1 (y + 1) + 1 (x + 3x+ 1) + 1 0
                                              +
                                +
                                                    =
                                                 +
                                                                                  
                                                                =
                                                                    2
                                                                             2
                                                            2
             ami  azt  igazolja,  hogy  Létezik  olyan  valós  x  érték,  amelyre
                                +
                                    =
              ( x x + 1)(x + 2)(x + 3) 2 0 lenne. Ezzel a feladatot megoldottuk, hiszen
            cáfoltuk  azt,  hogy  létezik  olyan  valós  x  érték,  amelyre
                                +
              ( x x + 1)(x + 2)(x + 3) 2 0 lehetséges lenne.
                                    =
                                                                          )
                   Nézzük ezúttal is, hogy miből is áll egy  ( x    H )( ( )P x  esetben
            a cáfolás? Ez abból áll, hogy azt igazolom, hogy  ( x  H )( P  (x  ) )  (ii)
            vagyis  bebizonyítom,  hogy  minden  esetben  a  bizonyítandó  állítás
            ellentettje (tagadottja) áll fenn.
                   Ezzel tehát megoldottuk mind a két feladatot, és az (i) és (ii)
            által azt is beláttuk, hogy matematikai nyelvezettel mit is jelent a két
            fajta mondat cáfolása.
                   A  továbbiakban,  csupán  az  elemi  matematika  területére
            szorítkozva (tehát kizárva a felsőbb algebrát és a matematikai analízist)
            számos  olyan  feladatot  és  azok  cáfolással  történő  megoldását  mutatjuk
            be, amelyek tanulságul szolgálhatnak a cáfolási módszer jobb megértése
            és  elmélyítése  érdekében.  A  bemutatott  feladatok  esetén  semmilyen
            rendszerességre,  semmilyen  teljességre  nem  törekszünk,  csupán  ízelítő
            ötleteket  nyújtunk  a  kíváncsi  Olvasónak.  Hasonló  feladatokat,  a
            matematika minden területéről bárki érdeklődő saját maga is találhat és
            szerkeszthet. Most nézzünk néhány alkalmazást!

            I. Az (i) alapján ellenpéldával cáfoljuk a következő mondatokat:
                1) Ha  ,a b N   és  a b+  páros szám, akkor  a  és b  is páros számok.
                2) Ha  ,a b Z  és  a b+  =  3M , akkor  a =  3M  vagy b =  3M .
                3) Ha  ,m n N   és 3 nem osztja az m-et, 3 nem osztja az n-et, akkor 3
                nem osztja az (m+n)-et.
                4) Ha  ,x y (0,1)  akkor  x y  (0,1).
                                          +
                5) Ha  ,x y R Q  \  , akkor  x y R Q+    \  .
                6) Ha  ,x y R Q  \  , és  x   akkor  x y    R \Q.
                                         y
                7) Ha  ,x y , és  x  , akkor  x   y .
                            R
                                      y
                                                      2
                                                 2
                                              133
   128   129   130   131   132   133   134   135   136   137   138