Page 9 - Tuzson - Hogyan oldjunk - mutatvany
P. 9

2. Konvergens és divergens gondolkodás
                                  a problémamegoldás során



               A problémamegoldó tevékenység során a tanulók értelmi képességének számos aspektu-
           sát mozgósítjuk és fejlesztjük, közöttük a legfontosabbat, a gondolkodást, a maga bonyolult
           műveleteivel.
               Ennek keretén belül az értelmi képességek közül csupán a két legfontosabbra térünk ki:
           az alkotóképességre (kreativitásra) és az értelmességre (intelligenciára).
               1. A kreativitás folyamat, melynek a termékét eredetiség vagy újdonság, valamint érték
           jellemzi.
               Tágabb  értelemben  kreativitásról  beszélünk  az  olyan  megoldások,  ötletek,  feladatok,
           módszerek feltárása esetén is, amelyek a társadalom számára nem jelentenek ugyan újat, de az
           egyén önállóan jutott a megtalálásukhoz. Ez jellemző az iskolai kreativitásra is, amikor pél-
           dául a matematikaórán egy elegánsabb, ügyesebb, ötletesebb megoldást találunk.
               A kreativitással kapcsolatos főbb képességek:
               a)  Könnyedség  a  gondolatokra,  összefüggésekre  és  kifejezésekre  való  visszaemléke-
           zésben.
               b) A folyékonyság (fluiditás) a kreativitásnak egy bizonyos mennyiségi jellemzője, ami
           azt jelenti, hogy a rendelkezésünkre álló múltbeli tapasztalatok, szavak, szimbólumok, abszt-
           rakciók  nagy  számát  tudjuk  egyszerre,  illetve  igen  rövid  időn  belül  előhívni  és  nehézség
           nélkül kezelni.
               c) A hajlékonyság (flexibilitás) a kreativitás másik fontos jellemzője. Sajátosságai: a régi
           asszociációk gyors és az új helyzet követelményeinek megfelelő átrendezése, a gondolkodási
           szempontnak, a  feladat  megközelítési  módjának az adott körülményekhez igazított  könnyed
           átalakítása. Ez a jellemvonás a tanulóknak azt a képességét jelenti, hogy különösebb nehézség
           nélkül váltsanak át az egyik megközelítési módról a másikra, azaz hogy az egyik módszert,
           eljárást, műveletet a másikért könnyen feladják.
               d) Az eredetiség abban nyilvánul meg, hogy az ember a különböző problémaszituációban
           nem elsősorban a már meglevő ismeretekre, megoldási sémákra támaszkodik, hanem új, szo-
           katlan ötletekkel áll elő, amelyek nem egyeznek a hagyományossal, az átlagossal. Az eredeti-
           ség voltaképpen a felfedezés képessége: másképpen látni a problémakört.
               e) A problémák iránti érzékenység abban nyilvánul  meg,  hogy szokatlan jelenségekre,
           helyzetekre figyelünk fel, észrevesszük őket, olyasmiket, amit más még nem vett észre.
               Föltétlen hangsúlyozandó, hogy a kreativitás valamilyen foka minden ember gondolko-
           dásában  megtalálható.  A  kreativitásunk  próbára  tételeként  vizsgáljuk  meg  a  következő  két
           feladványt:
               1. feladvány
               Húzz a rajzolt 9 ponton keresztül 4 egyenest, hogy a ceruzát ne emeld fel a papírról!







               Több próbálgatás  után  könnyen  belátjuk,  hogy  amíg  „mereven”  kezeljük  a  problémát,
           úgy próbáljuk összekötni a pontokat, hogy „nem távolodunk el tőlük”, nem jutunk el a kívánt
           megoldáshoz.


                                                                                      9
   4   5   6   7   8   9   10   11   12   13   14