Page 131 - vol2
P. 131

9. Kísérlet:
            Egy zsebszámológépbe írjuk be az 1-es inverzét, majd adjunk hozzá 1-et.
            Ennek  az  eredménynek  az  inverzéhez  megint  adjunk  1-et,  és  a  kijött
            eredmény inverzéhez újból adjunk 1-et. Ezt ismételjük meg mindaddig,
            amíg a kijelzőn ugyanazt a számot nem kapjuk. Mit mondhatunk az így
            értelmezett  sorozat  monotonitásáról,  korlátosságáról  és  határértékéről?
            Hogyan magyarázzuk meg a látottakat?
            Megoldás:  Egy  zsebszámológép  kijelzőjén  amely  8  karaktert  tud
            megjeleníteni, rendre ezt láthatjuk: 2; 1.5000000; 1.6666666; 1.6000000;
            1.6250000;  1.6153846;  1.6190476;  1.6176470;  1.6181818;  1.6179775;
            1.6180555;  1.6180257;  1.6180371;  1.6180328;  1.6180344;  1.6180338;
            1.6180340; 1.6180339; 1.6180339; 1.6180339; …
                                                      1          1
            A sorozatot így értelmeztük:  a = 1,  a =   +  1,  a =  +  1, és általában
                                          1       2  a 1     3   a 2
                   1
             a   =    +  1,  minden  n  1  estén.  Ha  a  kijelző  számait  követjük  azt
              n+
               1
                   a
                    n
            látjuk,  hogy  a  sorozat  se  nem  növekvő  se  nem  csökkenő,  ellenben
                            
             a  a  a   ... a     ...és   a   a  a  ... a   ...   vagyis   a
                                                            
              1   3    5       2k− 1         2    4   6        2k
            sorozatnak a páratlan indexű részsorozata szigorúan növekvő, és a páros
            indexű  részsorozata  pedig  szigorúan  csökkenő.  Ezt  a  sejtést  be  is
            bizonyíthatjuk,        hiszen         a         rekurzió        alapján
                         1       1             1
             a n +  2  − a =    + 1 −  + 1 =             (a − a n −  2 )        és
                               
                                         
                                                            n
                    n
                         a n    a n− 1    a a a a   2
                                              n+
                                                   1 n n−
                                                1 n−
            alkalmazzuk a matematikai indukció módszerét. A korlátosságot illetően
                                           1+   5
            bizonyíthatjuk, hogy 1 a              a   2 . Ezért a sorozat korlátos
                                      2k−
                                        1
                                              2      2k
            is,  így  a  Weierstrasse  tétele  értelmében  konvergens,  vagyis  van
                                                            1
            határértéke.  Legyen  lima = ,  így  az  a    =    +  1  rekurzió  alapján
                                          x
                                  n→  n               n+ 1  a n
                 1
                          2
             x =  + 1   x − −  1 0  egyenlet adódik, amelynek a pozitív gyöke az
                                 =
                             x
                 x
                1+   5
             x =        1.6180339úgynevezett      „aranymetszés    szám”.    Mint
                   2
            látható, a számológép kijelzőjén is ez a 7 tizedes pontosságú szám jelent
            meg mint határérték.

                                              131
   126   127   128   129   130   131   132   133   134   135   136