Page 15 - vol1

A bemutatott példák csak ízelítők a tangramok sokféleségének a
világából, ám ezek egyben az ismertebbek is. Látható, hogy a
tangramkészletek előállítása során nagyon gyakran négyzetlapot osztanak
fel különféle alakzatokra, főként olyanokra, amelyeknek a szögeik 45°
illetve ennek többszörösei. A legelterjedtebb a Kínai tangram, aránylag
ismert a Japán tangram, napjainkban pedig a Diaphan vagy Hajókészlet.
Továbbá észrevehető, hogy négyzetlapok mellett téglalapokat is
felosztanak darabokra, sőt szimmetrikus görbe vonalú alakzatokat vagy
szabályos háromszöget, nyolcszöget is használnak.
Vitathatatlanul, a Kínai tangram egyike a
legelterjedtebb és a legismertebb
kirakójátékoknak. Ezért is emlegetik gyakran
úgy, hogy a „klasszikus tangram”. Ez a tangram,
a mellékelt ábrán látható 7 alakzatból áll. A
továbbiakban mi is erre részletesebben kitérünk.
A XIX. század közepén-végén mesterségesen
keltett misztikus történetek szálltak szájról szájra a játék keletkezésére,
mágikus erejére vonatkozóan.
Valószínűleg Samuel Loyd, sok fejtörő kitalálója és
népszerűsítője kezdte terjeszteni a játék 4000 éves múltjára és a Tan
istentől való eredetére vonatkozó legendákat. Jó reklámfogásnak
bizonyult, mert hamarosan viharként vonult végig Európán és Amerikán
a tangramőrület. Loyd maga is írt egy feladványokkal teli
tangramkönyvet Tan nyolcadik könyve címmel, ezzel is a játék Tan
istentől való eredetét hangsúlyozva.

Semmilyen hiteles forrás nem maradt fenn, amely a játék több
ezer éves történetét igazolná. Az első írásos említés a XIX. század

15