Page 18 - vol1

ellenben itt is van ferde vonal, ami mentén szintén előállnak a kis rések.
Érdemes felfigyelni arra, hogy míg a balabbi ábra méretei 7×7 egység,
addig a jobbiké 7 7 1 egység, így ez összhangban van a megmaradt 1
7
egységgel.

A jobboldali két ábrán már nincsenek belső ferde vonalak, mégis előáll a
paradoxon. Az oka itt is a balabbi ábrán van, a négyzet oldalai nem
egyenesek, ezúttal kifele domborodnak.
Ha valaki azt gondolná, hogy az előbbieknél nincs látványosabb
paradoxon, hát akkor álljon itt előttünk a következő kirakójáték-
paradoxon:

A baloldali ábrán egy 7×9 méretű téglalapot daraboltunk fel az első ábrán
látható 10 alakzatra. Ezután átrendeztük az alakzatokat a második ábra
szerint, és az 1-es alakzat megmaradt. Ezután egy újabb átrendezés során
(a harmadik ábra) megmaradt még a 2-es alakzat is, sőt, egy harmadik
átrendezés után a 3-as alakzat is megmaradt. Hogy lehet ez? Az
előbbiekből tanulva csak úgy lehet, hogy ha a második, harmadik illetve
negyedik ábrán a vonalak mentén valahol üres rések vannak. És ez
valóban így van, számolásokkal ellenőrizhető, hogy az alsó ferde vonal
mentén rések keletkeznek, és ezek területe rendre 1, 2 illetve 3 egység, és
ezért jutunk azokhoz a látszólagos ellentmondásokra, hogy megmaradt 1,
2 illetve 3 kisnégyzet.

18