Page 215 - vol2
P. 215

Mivel  t =  4,d =  4  ezért  a  karakterisztikus  egyenlet  A − 4A + 4I =  O   ,
                                                                  2
                                                                                2
                                                                            2
                                                                    
                                                             
                        n
            tehát      A =  x   A +  y  I    ahol    x n +  1 − 4 x + 4 x n −  1  =  0,   és
                                   n
                                       2
                             n
                                                               n
                    
                          
             y n +  1 − 4 y + 4 y n −  1  =  0. továbbá  x =  0  0, y =  0  1 valamint  x =  1  1, y =  0  0. A két
                      n
            rekurziós   egyenletnek    ugyanaz    a    karakterisztikus   egyenlete,
              2
                      =
             r − 4r + 4 0  amelynek  a  két  egybeeső  valós  gyöke  r =  1  r =  2  4 .  Tehát
             x n  (2 =   +  n ) 2  n− 1   és  x =  0  0,x =  1  1,  valamint  y = (2   +  n ) 2  n− 1    és
                                                               n
             y =  0  1, y =  1  0.  A  kezdetértéki  feltételek  mellett,  számolásokkal  azonnal
                                              2 n −  1 (n +  2)  n  2   n −  1  
            adódik, hogy  A = x   A y I =   +  n    2  −           . Ennek alapján
                           n
                               n
                                              − n  2   n  1  − 2 n −  1 (n − 2) 
            tehát    felírható   a   kérdéses    függvényösszetétel    eredménye:
                               +
                  =
                x
             f n ( ) 2 n− 1  (n +  2)x n  . Ezzel a feladatot megoldottuk.
                        − nx − (n − 2)
                                      4x + 1         3
            4. Alkalmazás: Ha  ( )f x =    ,  f  :  \ −   →   , akkor számítsuk ki az
                                      2x + 3         2 
             f n ( )  függvényt, ahol  f =  f  f  ... f  minden  n    esetén.
                x
                                   n
                                           −
                                          n szer
                                                                      4 1
            Megoldás: Felírjuk a függvényhez tartozó mátrixot,   A =       , és nem
                                                                      2 3 
                                                                n
            marad  hátra  mint  az,  hogy  kiszámítsuk  az  A   hatványt.  Ezt  a
            karakterisztikus  egyenlet  módszerével  tesszük  meg  (lásd  a  IV.  részt).
                                                                 2
            Mivel  t =  7,d =  10  ezért a karakterisztikus egyenlet  A − 7A+ 10I = O  ,
                                                                                 2
                                                                            2
                        n
                                                                    
                                                             
            tehát      A =  x   A +  y  I    ahol   x n +  1 − 7 x + 10 x n −  1  =  0,   és
                                                               n
                                      2
                                   n
                            n
                    
                           
             y n +  1 − 7 y + 10 y n −  1  = 0. továbbá  x =  0  0, y =  0  1 valamint  x =  1  1, y =  0  0. A két
                      n
            rekurziós   egyenletnek    ugyanaz    a    karakterisztikus   egyenlete,
              2
                       =
             r − 7r + 10 0  amelynek a két különböző valós gyöke van,  r =  1  2,r =  2  5 .
                                                                              n
                                                                           
                                                                    
                                                                        n
                                  n
            Tehát  x =    2   n  +   5    és  x =  0  0,x =  1  1,  valamint  y =  2 +   5   és
                                                                 n
                     n
             y =  0  1, y =  1  0.  A  kezdetértéki  feltételek  mellett,  számolásokkal  azonnal
                                                                   n
                                                      n
                                                           
                                                 1   2 + 2 5 n  − 2 + 5   n
                                n
            adódik,  hogy     A =  x  A y I =   +                       .  Ennek
                                                   
                                    n
                                              2
                                           n
                                                            
                                                 3 − 2 n +  1  +  2 5 n  2 n +  1 + 5 n   
                                                   

                                              215
   210   211   212   213   214   215   216   217   218   219   220