Page 213 - vol2
P. 213
A tétel bizonyítása tulajdonképpen kiolvasható az előbbi
eszmefuttatásokból.
Nézzünk most a Tételnek néhány alkalmazását:
2x + 3 3
1. Alkalmazás: Ha ( )f x = , f : \ − → , akkor számítsuk ki az
4x + 6 2
f n ( ) függvényt, ahol f = f f ... f minden n esetén.
x
n
−
n szer
2 3
Megoldás: A függvényhez tartozó mátrix A = , és nem marad
4 6
n
hátra mint az, hogy kiszámítsuk az A hatványt. Ezt a karakterisztikus
egyenlet módszerével tesszük meg (lásd a IV. részt). Mivel t = 8,d = 0
=
2
ezért a karakterisztikus egyenlet A − 2 8A O vagyis A = 8Aés innen már
2
2 8 n − 1 3 8 n − 1
azonnal kapjuk, hogy A = n 8 n− 1 A = − 1 . Tehát
4 8 n 1 6 8 n −
2 8 n − 1 x + 3 8 n − 1 2x + 3
x
x
f ( ) = = = f ( ), n esetén.
n
4 8 n − 1 x + 6 8 n − 1 4x + 6
0
Megjegyzés: Vegyük észre, hogy ebben az esetben d = volt, ezért
hasonló esetekben, a karakterisztikus egyenlet A = 2 t A alakú lesz, ezért
2 t n − 1 3 t n − 1
A = n t n− 1 A = − 1 , így hát mindig f n ( ) = f ( ), n esetén.
x
x
4 t n 1 6 t n −
x + 2 1
2. Alkalmazás: Ha f ( ) = , f : \ → , akkor számítsuk ki az
x
2x − 1 2
f n ( ) függvényt, ahol f = f f ... f minden n esetén.
x
n
n szer
−
1 2
Megoldás: A függvényhez tartozó mátrix A = , és nem marad
2 − 1
hátra mint az, hogy
213