Page 67 - vol1

Legyen az alaplap és az oldallap lapszöge  , így
−
1 5 1
cos  =  = = vagyis  éppen az aranyszög, ami
 2

  51 49'38". Nagyon meglepő egyezés, hogy az egyiptomi Gízai
a
Nagy piramis esetén a= 219,13; b= 115,18, 9; h= 186,42 és így   ,
b
ezért a piramis arany gúla és az oldallap és az alaplap szöge 52° 20' -51°
52' között van, ami nagy pontossággal közelíti meg az aranyszöget.
Az aranymetszéshez
szorosan kapcsolódnak a Fibonacci
számok is, ezek elválaszthatatlanok
egymástól. Leonardo Pisano
(1170-1250) olasz kereskedő-
matematikus, a századfordulón
egyike volt azoknak, akik a tízes
alapú, helyi értékes rendszerre
épülő számírási módot Európában
meghonosították. Leonardo,
ismertebb nevén Fibonacci kora
matematikai ismereteit Liber Abaci
címen ismert munkájában foglalta
össze. E híres munkájában található a
következő probléma, amit Fibonacci
nyulaiként is gyakran emlegetnek:
Tegyük fel, hogy egy mezőn
él egy újszülött nyúl pár, egy hím és
egy nőstény. A nyulak egy hónapos
korukra lesznek ivarérettek, így a

67