Page 233 - vol2
P. 233

Teljesen hasonlóan járunk el a páros indexű részsorozat esetén is.
                                  c   +  2      c    +  2              3c    + 4
            Felírható, hogy   c =  2n −  1  ,c  =  2n −  2  ahonnan  c =  2n− 2  . És
                             2n
                                  c 2n −  1  +  1  2n− 1  c 2n −  2  +  1  2n  2c 2n− 2  + 3
                   3
            mivel  =  c    2  ezért indukcióval belátható, hogy c   2  c     2
                   2   2                                       2n         2n− 2
                      3c    + 4               3 2 − 4
                c   =  2n− 2     2  c            =   2 .  Most  megvizsgáljuk  a
                  2n
                                               −
                      2c 2n− 2  +  3    2n− 2  3 2 2
             c 2n+ 1    sorozat  monotonítását.  Ebből  a  célból  felírjuk,  hogy
                                             −
                        3c    +  4       2(2 c 2   )
             c − c 2n −  2  =  2n −  2  − c 2n −  2  =  2n −  2   0 mert  c    2  . Tehát a c
              2n
                        2c 2n −  2  +  3  2c 2n −  2  +  3    2n− 1              2n
            sorozat  monoton  csökkenő,  alulról  korlátos,  ezért  Weierstrasse  tétele
                                                                          3c    + 4
            alapján  konvergens,  vagyis  létezik  c =  lim c   ezért  a  c =  2n− 2
                                                    n→  2n           2n  2c 2n− 2  + 3
                                 3c +  4
            rekurzió alapján  c =      ahonnan  c =  2 . Tehát végül is kijelenthető,
                                 2c + 3
                                    a
            hogy  lim c =  2   lim  n  =  2 . Minden bizonnyal ez a leghosszabb, de
                  n→  n        n→ b n
            egyben a legérdekesebb és leg tanulságosabb megoldás is.

                   Ugyancsak  a  (6)-os  rekurzióra  építjük  fel  a  következő
            megoldásunkat, és függvénytani fogalmakkal tulajdonképpen lerövidítjük
            a 7. megoldást.

            9. megoldás: Először is könnyen belátható a sorozat korlátossága, ugyanis
            mivel  c = 1  és  ha  indukcióval  feltételezzük,  hogy  c   )  akkor
                                                                        1,2
                    1
                                                                     n
                       1
             c n+ 1  = 1+   2 ,  vagyis  c n+    ) .  Továbbá  vegyük  észre,  hogy  a
                                             1,2
                     c + 1                1
                      n
            rekurziónk  egy  c n+ 1  =  f  ( )   alakú  rekurzió,  ahol   : f  +  →  +    és
                                      c
                                       n
                   x + 2                                      1
               x
                                                      x
             f ( ) =      folytonos,  sőt  mi  több,  f  '( ) = −    0  miatt  az  f
                    x + 1                                   (1 x ) 2
                                                              +
            függvény szigorúan csökkenő. Éppen ezért  f   f  szigorúan növekvő lesz,
                       3   17
            tehát  c =       = c   és  c  =  f  ( (f c  ) )   és  c  =  f  ( (f c  ) )   végett
                    2
                       2   12   4      2n        2n− 2       2n+ 2      2n
            indukcióval  ellenőrizhető,  hogy  c 2n   c 2n+ 2    .  Teljesen  hasonlóan

                                              233
   228   229   230   231   232   233   234   235   236   237   238