Page 235 - vol2
P. 235

Vegyük     észre,    hogy    a    bizonyításainknak    úgymond
            „melléktermékeiként”         azt       is       megkaptuk,        hogy
                                           1       n         n 
             a = 1 2C +  2 C +  2 C +  ... =  ( 1+  2 ) ( 1+  −  ) 2  ,  n       valamint
                  +
                                 3
                           2
                                    6
                      2
                             4
              n
                      n
                                           2   n  n             
                                       1         n         n 
                            2
                               5
                        3
                  1
             b =  C + 2C + 2 C + ... =     ( 1+  2 ) ( 1−  −  ) 2  ,  n      esetén.
                  n
              n
                                     2 2   n  n              
                         1 2C +   2 C + 2 C +  ...    a
                          +
                                     4
                                          3
                                            6
                               2
                                   2
            Továbbá  lim       n     n      n    =  lim  n  =  2 .
                             1
                                          5
                                       2
                                   3
                      n→   C + 2C +  2 C + ...    n→  b n
                             n
                                   n
                                         n
                   Ugyanakkor figyeljünk fel arra is, hogy a bemutatott 11 megoldás
            nem  csak  az  (1+    2) =  a + b n  2 kifejezés  sajátossága  miatt  volt
                                    n
                                         n
            lehetséges,    ugyanis    mindegyik     megoldás     kivitelezhető   az
               +
             (a b    ) c  n  =  x +  y n  c általánosabb  alakú  kifejezés  esetén  is,  ahol
                          n
              , a b   +   és  c     négyzetszámmentes  pozitív  egész  szám,  és
                                   x
            bizonyítható, hogy  lim  n  =  c .
                               n→  y n
                   Befejezésül  megjegyezném,  hogy  a  dolgozat  célja  nem  csupán
            minél több megoldási módszer felsorakoztatása volt, hanem az is, hogy
            egyúttal  rávilágítsunk  minél  több  megoldási  módszer  előnyeire  és
            hátrányaira, hatékonyságáaira és korlátaira, valamint az egyes módszerek
            közötti  kapcsolatokra.  Ezáltal  az  érdeklődő  Olvasó  nem  csupán  egy
            feladattal és annak megoldásával ismerkedhetett meg, hanem eljárások
            és  módszerek  sokaságával,  amelyeket  más  keretek  között  is  sikeresen
            alkalmazhat.








                                              235
   230   231   232   233   234   235   236   237   238   239   240