Page 60 - vol1
P. 60

7. Az aranymetszés és a Fibonacci számok mindenütt


                   Aranymetszésről beszélünk, amikor egy mennyiséget, illetve egy
            adott szakaszt úgy osztunk két részre, hogy a kisebbik rész úgy aránylik a
            nagyobbikhoz, mint a nagyobbik rész az egészhez.




                     +
                   a b    a            a                                    1   5
                                                           =
                                                   2
                                                       x
            Tehát       =    és legyen   =  x , így  x − − 1 0 ahonnan  x =        .
                     a    b            b                                      2
                                              1+   5
            Az  egyenlet  pozitív  gyöke   =        = 1,618033988...  (nagy  „Phi”,
                                                 2
                                                            1
            magyarul  „fi”).  Használatos  még  a   =          arány  is,  vagyis
                                                            
                    −
                  5 1
              =         0,618034.... és a két számra teljesül, hogy    = 1. Tehát
                   2
             a =    illetve  b =  a     ugyanazt  fejezik  ki,  így  ezért  emlegetik
                   b
            mindkét  számot  aranyszámnak.  Mi  a  továbbiakban  az  aranymetszés
                           a
            száma alatt az   =     számot értjük.
                           b
                   Az aranyszám végtelen lánctört formájában, illetve végtelen gyök
            formájában is előállítható, nézzük a következőket:
                    1              1               1                          1
              = 1+     ,   = 1+     ,   = 1+         , és végül   = 1+
                               1+  1          1+   1                     1+   1
                                                 1+  1                      1+  1
                                                                                ...
            illetve

              =  1+    ,     =   1+  1+  ,     =  1+   1+  1+   és  végül

              =  1+   1+  1+   1 ... A  két  összefüggés  alapján  a  következő
                                 +
                                                                     1
            rekurziós képleteket állapíthatjuk meg  x = 1, és  x  =  1 +  , illetve
                                                             n+
                                                              1
                                                   1
                                                                     x n

                                               60
   55   56   57   58   59   60   61   62   63   64   65