Page 4 - Mutatvany - Tuzson Zoltan - Tippek, trukkok, otletek - II
P. 4
A problémamegoldás
Mottó: A megoldásnál is fontosabb az, hogy megtaláld
azt az utat, amelyen eljuthatsz a megoldásig!
A modern tanuláselméletekben a matematikai problémamegoldás kü-
lönösen fontos helyet foglal el. Pólya György elméletében a tanulás
egyenlő a problémamegoldással. Nézzük meg közelebbről, mi is az a
problémamegoldás!
Problémának nevezzük olyan szituáció, kérdés, feladat (probléma-
helyzet) felbukkanását, amelyre a választ, megoldást nem tudjuk azonnali
észlelés, emlékezés, tapasztalás alapján közvetlenül megadni, hanem csak
közvetett úton: gondolkodási és logikai műveletvégzéseken keresztül.
A problémamegoldó gondolkodás gyűjtőfogalma a problémák érzé-
kelése, felfogása, megfogalmazása, elemzése, átmeneti módosítása, meg-
oldása, ellenőrzése, általánosítása résztevékenységeknek.
A problémának relatív és szubjektív jellegük van: egyik ember szá-
mára problémát jelenthet az, ami másik számára nem. S megoldása után
mindannyiunk számára elveszíti már a probléma jellegét.
A matematikában (de az élet más területén is) a problémákat, a fel-
adatokat két nagy osztályba soroljuk: meghatározó, illetve bizonyító fel-
adatok. A meghatározó feladatok esetén bizonyos adatoknak és kikötések-
nek eleget tevő ismeretlen meghatározása a cél. A bizonyító feladatok ese-
tén pedig mindig valamilyen állítás igaz vagy hamis voltának az eldöntése
a cél. Módszertani szempontból megjegyezzük, hogy a két feladattípus át-
fogalmazható egymásba.
A pszichológia a problémamegoldás folyamatában kettős szerkezeti
felépítést mutat. Egyrészt a gondolkodás úgynevezett gondolkodási fázi-
sokon megy végbe, másrészt pedig gondolkodási műveletekből áll. Ez
utóbbiakat a gondolkodás elemi „építőköveinek” is nevezik.
A problémamegoldó gondolkodás fázisait illetően, legtöbbször
Pólya György modelljét, illetve annak kiegészített változatait használják.
A következőkben lépésenként mutatjuk be ezeket.
14
