Page 109 - vol1

13. Az okostelefonok és gráfelmélet III.

Az előző paragrafusban a bejárhatósági problémák elméleti és
gyakorlati hátteréről olvashattunk. Ebben a részben először is - mint az előbbiek
folytatásaként- labirintus problémákkal foglalkozunk, majd egy újabb témakört
mutatunk be, a gráfok színezési problematikájának területéről.

Labirintus bejárási problémák
A labirintus, vagy útvesztő világszerte számos kultúrában jelen van, az
őskortól napjainkig. Értelmezése az idők során alig változott: „helyiségek és
folyosók bonyolult hálózata, ahol az elrendezésből adódóan nehézségekbe
ütközik a tájékozódás és a kijutás.”

A labirintus a klasszikus görög mitológia szerint szobákból és folyosókból
álló áthatolhatatlan építmény, amelyet Minósz, krétai király parancsára
Daidalosz, a legendás hírű ezermester készített a knósszoszi királyi palotában. A
király ide zárta Minótauroszt, az ember testű, bikafejű szörnyet, akit Thészeusz,
Athén hercege a krétai királylány, Ariadné segítségével legyőzött. Minósz király
leánya egy gombolyagot adott Thészeusznak, aki miután megküzdött a
szörnnyel és végzett vele, a fonalat visszafelé követve kijutott a labirintusból.
Daidalosz a labirintus megépítése után a magának készített viaszszárnyak
segítségével menekült ki a szövevényes építményből, majd fiával Ikarosszal
együtt Kréta szigetérő. A labirintus 5000 éves szimbólum, amely eredetileg a
temetkezésekhez, a halottak kultuszához kapcsolódott, majd a halálból való
újjászületés jelképeként mint belső út–beavatási út, mitikus jelentést hordozott
és a termékenységkultuszok részévé vált.

Manapság a hétköznapi életben a labirintusok inkább szórakozás
számba mennek, akár rejtvényes, akár játékos formákban vagy kivitelezésekben,
mindig élmény marad egy-egy labirintusból való kiút megtalálása.

Mielőtt belépnénk a labirintusok sajátos világába, nézzünk egy
alkalmazást, amelyik magába hordozza a labirintusokból való kijutások
alapötletét.

109