Page 4 - Mutatvany - Tuzson Zoltan - Tippek trukkok otletek 5-6 osztaly

Bevezető

A mindennapi problémamegoldó tevékenységeink során egyre gyak-
rabban halljuk az ún. „heurisztikus okoskodás” kifejezést. Vessünk hát
egy pillantást erre a fogalomra.
A heurisztika az ógörög heureszisz (rátalálás) szóból származik. Az
új igazságok módszeres felfedezésének művészete, az a folyamat, amely-
nek során nem szigorúan szabatos logikai következtetéssel jutunk el a pre-
misszáktól a konklúzióig, ám az eredmény helyes lesz.
A matematikában heurisztikusnak az olyan gondolatmenetet nevezzük,
amely még nem bizonyított állítások mellett érvel, tapasztalati tényekből
megfogalmazott tulajdonságok segítségével. Éppen ezért nem végleges és
szigorú, hanem csak plauzibilis (hihető, elképzelhető, helytálló).
A heurisztika célja a felfedezés és a
feltalálás módszereinek és szabályainak a
tanulmányozása. A leghíresebb kísérlete-
ket a heurisztika rendszeres felépítése terén
Euklidész, Papposz, Descartes, Leibniz és
Bolzano tették. A modern heurisztika rész-
letes kifejlesztője Pólya György, akit a mo-
dern heurisztika atyja névvel tisztelnek
meg. Fontosabb munkái: A gondolkodás is-
kolája, A problémamegoldás iskolája, In-
dukció és analógia, A plauzibilis következ-
tetés, amelyeket több nyelvre is lefordítot-
Pólya György (1887–1985) tak. Pólya szerint magasabb szinten a mate-
matika inkább művészet, mint tudomány.
Egy probléma befejezett formában megjelenő megoldása szigorú bi-
zonyításokra épül, amelynek megvannak a saját szabályai. Mielőtt azon-
ban a bizonyítást elkezdenénk, ki kell találni a gondolatmenetet, és ezt
plauzibilis okoskodással, találgatással tesszük. Matematikai tudásunkat fel-
használva bizonyítunk, de sejtéseinket okoskodással támasztjuk alá.

7